Hunguest Hotels Hungary

Egésznapos szervezett utak:

• Budapest - Dunai hajózás
• Herend, Tihany
• Pécsi városnézés
• Bécsi városnézés

• Balaton körút
• Kis-Balaton

• Sümeg várjátékok, lovagi játékok
• Szigliget - Eszterházy Pince
• Vonyarcvashegy - Parasztlakodalom

KAJAKKAL, KENUVAL A HÉVÍZI PATAKON EGÉSZ ÉVBEN! A Hévíz-túra gyakorlatilag bármilyen időszakban teljesíthető, mivel a folyó a téli hidegebb időszakokban sem fagy be. A meleg hőmérsékletű víz a Hévízi tóból jön. A felső részen akár télen is fürödhetsz, úgyhogy a fürdőruhát ne hagyd otthon! Nem tudsz teljesen lemenni a torkolatig, mert a Zalának az a része a Kis-Balatonhoz tartozik, és nem engedik az evezést. Hajóforgalom nincs, folyamkilométer táblák nincsenek. Forrás: Hévízi tó Hossz: 12 km Átlagos esés: minimális Átlagos sebesség: 0,5 km/h Átlagos szélesség: 2-8 m Átlagos mélység: 40 cm Túratervek: kb. 3-4 órás evezésre ad lehetőséget a patak Veszély: Nincs Vidék: rét, legelő, füzes Legérdekesebb rész: Az első párszáz méteren nagyon szépek a vizinövények Beszállók, kiszállók: Beszálló a Hévízi-tó alatt a zsilipnél, kiszálló a fenékpusztai úton (76-os út) Megközelítés: A beszálló és a kiszálló is könnyen megközelíthető autóval Forrás: vidra-vizitura.hu

• eltérően a tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól, Ön itt nem mindig fog felegyenesedve járni: néhol csupán négykézláb vagy éppen hasoncsúszva tud majd haladni (azért ez nem lesz túl gyakori sem, és természetesen segítünk, ha szüksége van rá)
• a barlang nincs kivilágítva, de a túra idejére biztosítunk Önnek olyan fejlámpát, amely nem csupán a tájékozódáshoz, de a nagyobb termek és gyönyörű barlangi képződmények megtekintéséhez is elegendő fényt biztosít
• a Csodabogyós-barlangban évszaktól függetlenül +9,5 Celsius fok a hőmérséklet, a relatív páratartalom 100%. Barlangi árvíz, nyílt vízfelületek kialakulása teljes mértékben kizárt, de vízcsepegés, nedves ill. sáros szakaszok előfordulnak a túraútvonalon
• a barlangot nem lehet gépjárművel megközelíteni: a „kaland” részét képezi az a kb. 40 perces séta is, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyönyörű erdejében teszünk meg a bázistól a barlang bejáratáig
• utcai ruházatban ezt a barlangot nem lehet (más megközelítésben: nem érdemes...) látogatni, de mi biztosítjuk Önnek – a védősisak és a nagy fényerejű fejlámpa mellett – a barlangászoverallt is
• a veszélyes szakaszokon a látogatóink biztonságát szolgáló eszköszöket (létrák, kapaszkodókötelek, lépőcsavarok stb.) építettünk be

Kútbarlang, Cserszegtomaj

A barlangot a temető szélén 1930-ban kútásáskor fedezték fel. A további feltárás azonban csak 1965/66-ban kezdődött, amikor a barlang megismert szakasza mintegy 800 m lett. A kutatások 1980-tól folytatódtak.

A barlang, kialakulását tekintve egyedülálló földalatti labirintusrendszer. A valamikori dolomitfelszín és az idők folyamán a Pannon tó üledékéből 50 m vastagságban rárakódott homokkő határán alakult ki az itt feltört őshévíz oldó hatására. A kútbarlang hévízes eredetét bizonyítják a meleg vizes eredetű ásványképződések, a gipsz-, az aragonit-, és a limonitképződmények.

A barlang egyetlen bejárata a jelenleg már száraz kút oldalában nyílik, 52 m mélységben. A 120 cm átmérőjű kútban a fel- és lejárás beépített vaslétrán lehetséges, kötélbiztosítással. A kútbarlang vízszintes vagy enyhén lejtő járatokból áll, amelyek kelet-nyugati és észak-déli irányú hasadások mentén keletkeztek. A járatok keresztezik egymást és igen bonyolult labirintusszerű rendszert alkotnak. A barlang feltárt hossza jelenleg 2400 m. Feltárása még folyik. A angyobb (2-4 m magas) termeket szűk és lapos folyosók kötik össze, amelyeknek átlagos magassága 50 cm. A barlang száraz, poros, képződményekben szegény, a nehezen megközelíthető helyeken azonban viszonylag nagy mennyiségű gyönyörű gipszkristály látható. A barlang megtekintése komoly fizikai felkészültséget igényel. A járatokban a szokásosnál jóval nagyobb a szén-dioxid-szint. Ez ugyan nem mérgező, de kellemetlen légszomjat okozhat.

A barlang engedélyezett kutatója a Budai XI. SE Acheron Barlangkutató Szakosztálya, kezelője a cserszegtomaji Labirint Barlangkutató Klub. A barlang fokozottan védett természeti kincs, ezért le van zárva, megtekintése csak a valamelyik csoporttal történt előzetes megbeszélés alapján lehetséges.

KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK

Alábbi túrajavaslataink kitűnő kikapcsolodást nyújtanak szabadidejüket aktívan eltölteni vágyó vendégeinknek.

Ki ne szeretne kiszakadni a "taposó malomból" egy hétvégére vagy akár egy hétre? Tegye próbára magát, barátait, családját, próbálja ki élménytúráinkat:

1.Túra:
Hévíz › Nemesbük › Kehidakustány › Szentgyörgyvár › Alsópáhok › Hévíz
Táv: 20 km
Nehézség: Hosszú, de nem túl meredek emelkedők.

2.Túra:
Hévíz › Cserszegtomaj › Csóka kő › Rezi › Cserszegtomaj › Hévíz
Táv: 22 km
Nehézség: közepesen nehéz, egy-két nagyobb emelkedővel

3.Túra:
Hévíz › Cserszegtomaj › Rezi › Rezi-vár › Cserszegtomaj › Hévíz
Táv: 28 km
Nehézség: közepesen nehéz, a várig tolni kell a biciklit egy 400 méteres szakaszon

4. Túra:
Hévíz › Cserszegtomaj › Zalaszántó › Sztupa › Zalaszántó › Cserszsegtomaj › Hévíz
Táv: 36 km
Nehézség: közepesen nehéz, egy-két nagyobb emelkedővel.

5. Túra:
Hévíz › Keszthely › Gyenesdiás › Torna pálya › Festetics Kilátó › Gyenesdiás › Vonyarcvashegy › Balatongyörök › Büdöskút › Keszthely › Hévíz
Táv: 38 km
Nehézség: Sok emelkedő, erdei utakkal

6. Túra:
Hévíz › Alsópáhok› Sármellék › Zalavár › Kis Balaton › Esztergályhorváti › Zalaapáti › Szentgyörgyvár › Alsópáhok › Hévíz
Táv: 40 km
Nehézség: közepesen nehéz

7. Túra:
Hévíz › Keszthely › Gyenesdiás › Vonyarcvashegy › Szent Mihály kápolna › Balatongyörök › Szép kilátó › Afrika múzeum › Hévíz
Táv: 40 km
Nehézség: Szinte végig sík szakasz

8.Túra:
Hévíz › Cserszegtomaj › Várvölgy › Kő orra › Vállus › Cserszegtomaj › Hévíz
Táv: 48 km
Nehézség: Nehéz útvonal, emelkedőkkel


KIRÁNDULÓ-, TÚRAÚTVONALAK

Darnay-Dornyai Béla emléktúra útvonal

Keszthely – Gyenesdiás (Felgyenes) – Kirándulóközpont (Nagymezo) – Kerek-hegy (Festetics-kilátó) – Peto-hegy (Berzsenyi-kilátó) – Padko-kilátó – Kitaibel Pál kilátó (Vonyarcvashegy) – Batsányi- (Pap-hegy) és garga-hegyi Bél Mátyás-kilátó (Balatongyörök)

Közepes túra, néhány emelkedovel, jórészt jelölt turistautakon. Menetido: 3ó 55p, távolság: 12 km, szintkülönbség: 305 m

A Keszthely belvárosából együtt futó kék és piros jelzéseken Gyenesdiásra kiérve aszfaltos út(Lotéri út) vezet fel a térség Kirándulóközpontjához a Nagymezore, ahol Erdei tornapálya éselegáns esobeálló fogadja az idelátogatót. Kis piheno után a Kerek-hegy K jelzésén felkapaszkodhatunka Festetics-kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Keszthelyi-öbölre és afelhagyott kobányákra.Innen utunk visszafelé vezet egészen a sárga jelzésig, amely enyhe emelkedok után az S??jelzésu ösvényen felvisz a Berzsenyi-kilátóhoz, ahonnan tiszta idoben még az Alpok hegyeit isláthatjuk. Az edzettebbek kis kitérot tehetnek a Pad-ko kilátóhoz, mely a BüdöskútiArborétum alatt található, gyönyöru, tölgyesekkel övezett úton. Aki viszont mérhetetlenfeketefenyo-illatra vágyik, a piros jelzésen a Hosszú-völgyben folytassa útját, majd a Malacostetonyiladékán keresztül kanyarogva ereszkedhet alá a Z jelzésen a vonyarcvashegyi KitaibelPál-kilátóig. Itt utunk a falu fölött vezet a balatongyöröki Zsölle-háton át a Bélapi pihenoig,melyet a helyiek Szalonnázónak neveznek. Innen könnyuszerrel érhetjük el utunk utolsó kétállomását az S jelzés mentén található Bél Mátyás-kilátót, valamint a P jelzés végén található Batsányi-kilátót. Mindkét kilátó panorámája vetekszik a Szépkilátó panorámájával, ahováa Batsányi-kilátótól rövid úton lejuthatunk.


Források útjain a Keszthelyi-hegységben

Vállus (Büdöskút) – Szent Miklós-forrás – Náradfo-forrása – Várvölgy (Pap-kútja, Tarpa-kút) – Zsidi-patak – Szent Domonkos templomkert

Könnyu túra, minden korosztály számára, több jelölt turistaút érintésével. Menetido: 3ó 15p, távolság: 10,5 km, szintkülönbség: 255 m

A Keszthelyi-hegység szívétol, a Büdüskúti Kirándulóközponttól indul ez a gyönyöru séta, két fakultatív kitérot is kínálva a túrázónak. Az egyik esetben a zöld jelzésen indulunk el északi irányban, tölgyerdok, majd bükkösök mellett. A kutyasírokat elhagyva kis emelkedo után kanyarodunk le jobbra a zöld jelzésrol a Z?? kisösvényre a Szent Miklós-forráshoz, amely mellett Pálos kolostor (Vállusszentmiklós) romjait fedezték fel. A jóízu forrásnál megpihenhetünk, majd utunk a zöld jelzésre kanyarodik vissza. Leereszkedve a Szent Miklós völgy Z+ jelzésén a vállusi „Vadlánlik” érintésével érünk ki a faluba. A másik lehetoségnél a Büdöskúti úton visszafelé gyalogolva északra térünk a Hus-lap menti vállusi erdészeti útra, melyen egyenes út vezet a faluba, Náradfo-forrásának érintésével az országos Kék jelzésen. A Várvölgy községbe vezeto országút mentén folytatva túránkat, a kohídnál, a patakvölgyben kanyargó Barbacsi erdei útra, jobbra letérünk az országútról. Gyalogutunk kivezet a várvölgytapolcai országútra, melyen jobbra fordulva haladunk tovább. Rövidesen befordulunk a Lázhegy szoloi és présházai között felfelé kanyargó földútra. A Ko-orra alatt a kék jelzés pirosra vált, mi a piroson folytatva utunkat érjük el a Várvölgyi-medence legkitunobb forrásait, kisvízfolyásait, melyek közül a legbovizubbek a Pap-kúti és a Tarpa-kúti-források a Mulató-domb szomszédságában. A földút levisz minket a Vajas-kút mellett a Zsidi-patak völgyébe, ahonnan aszfaltos úton gyalogolhatunk be a faluba a Szent Domonkos templomkertig. Itt a mai napig több szivárgó forrás található.


Hévízi-tóforrás vándorlástörténeti sétaút

Hévíz – Dobogó – Biked – Cserszegtomaj – Rezi – Meleg-hegy (Rezi vár) – Zalaszántó (Szántói-medence, Halomsírok) – Tátika

Nehéz túra, sok emelkedovel, jelölt turistautakon. Menetido: 4ó 30p, távolság: 18,5 km, szintkülönbség: 340 m

Hévíz városából a sárga jelzésen keleti irányba haladva elhagyjuk a tóforrást és környékét. A Gyöngyös patak hídját elhagyva, balra északkeleti irányban, az enyhén emelkedo bekötoúton haladunk. A keszthely-sümegi országutat átszelve utunk bal oldalán S?? jelzés mutatja a Biked csúcsára (181 m) vezeto utat, ahol a Margit-kilátó emelkedik, melyrol fenséges panoráma tárul elénk. Ezen a csúcson valószínuleg a pliocén idoben tört fel az Oshévíz, mely pont mintegy 65 m-rel van magasabban a mai hévízi völgyfenéknél. A domb érdekessége még az alatta húzódó Cserszegtomaji kútbarlang, melynek hossza 2400 m, függoleges kiterjedése 52 m. (Látogatásához a Balatonfelvidéki Nemzeti Park engedélye szükséges!) Visszatérve Biked csúcsáról (negyedórás kitéro után), továbbhaladunk a cserszegtomaji szolok, gyümölcsösök és szétszórt házak között vezeto úton a Bottyán-hátat megkerülve. Rezi szép fekvésu utcáira leereszkedve a templom mellett már felfedezhetjük a K jelzést, ahol földutakon gyalogolva érünk fel a Meleg-hegyi tetore. Érdemes kis kitérot tenni a Rezi várhoz, melynek szomszédságában a Meleg-forrásbarlangnál megint csak az Oshévíz nyomait fedezhetjük fel. A Kék jelzést követve a Hullaymalomnál átkelünk a Séd patakon, majd Szántói medencén és a Köves ér mentén fél órás gyaloglás után kiérünk a zalaszántói Vaskori temetőhalmok (Halomsírok) piros jelzésu gyalogútjára. Ezen haladva rövidesen elérjük az együttesen futó kék és sárga turistajelzéseket, melyek felvisznek bennünket a Tátika csúcsára, a Tátika felso várához (K jelzés), az oshévíz elso leírt feltörési helyszínéhez. (Innen a kitartóbbak a kék, sárga jelzésen leereszkedhetnek a szomszédos Világosvári szolohegy fölött emelkedo igen impozáns európahíru Buddhista szentélyig, a Sztupáig is.)


Szent György-hegyi kirándulások

Szigliget – Hegymagas (Lengyel kápolna és présház) – Oroszlánfejes-kút – „Bazaltorgonák tanösvény” – Orgonasípok – Kulcsosház – Bogdán-kút – Tapolcai-medence – Tapolca

Közepes túra, több emelkedovel, kitunoen jelölt turistautakon. Menetido: 3ó 25p, távolság: 22 km, szintkülönbség: 290 m

Szigliget felol a 71-es muútról a Hegymagas és Raposka felé vezeto országúton a kék és piros jelzést követve juthatunk fel a Szent György-hegy „alsószoknyájára”. Kordonos szolok közt emelkedo úton menetelve kis kitérovel érhetjük el a hegy déli lejtojének két híres épületét: a barokk stílusú Lengyel kápolnát és présházat (a kápolnához csatlakozik be a sárga jelzés). A keskeny szolohegyi aszfalton nyugat felé haladva csodálhatjuk meg a bovizu „Oroszlánfejes-kutat”. A három jelzést követve érünk az erdobe. Itt utunk két irányba folytatódhat: jobbra a kék jelzésen el-indulva eros emelkedovel feljuthatunk a csúcs alatti esoházhoz (kis kitérovel a Vércse-szirthez), majd a K?? jelzésen a hegytetore, ahonnan csaknem teljes a körpanoráma. (Az Országos Kékjelzés útvonala több helyütt összefonódik a Raposkáról induló „Bazaltorgonák tanösvénnyel”, melynek hét állomása átfogó képet ad a hegy természeti értékeirol, élovilágáról.) A piros és sárga jelzéseken ereszkedhetünk le a hegy világhíru ékességei, a „bazaltorgonák” közötti völgyszorosba. Az orgonasípok fölötti kis füves dombra kisétálva szinte karnyújtásnyira kerülnek tolünk a szomszédos tanúhegyek. A bazalthegyek számos ritka növény- és állatfaj élohelyei is. A három jelzés meredek lejáraton visz le a Szent György-hegyi turistaházhoz (Kulcsosház). A ház környéke a hegy turistaút-hálózatának legfontosabb csomópontja. A háztól a kék és piros jelek lépcsosoron ereszkednek a kiszáradt Bogdán-kúthoz, ahonnan az út északi irányban, rakott támfalak közt vezet szoloterületeken át. A jelzések szétválnak, de mindketto lefut a Tapolcai-medencére, és beviszik a túrázót Tapolca városába.